A Szuperbajnokság mindent eldöntő, második fordulójának utolsó flightja déli 12 órakor rajtolt el, és végig csodálatos napsütésben játszott a kiváló állapotban lévő tatai pályán. Ráadásul izgalmas, szép megoldásokkal tarkított versenyt vívott a három éllovas: az első nap legjobbja, Najati Amin és két üldözője, a mai napot egyaránt egyetlen ütés hátrányban kezdő Hahn Roland és Szigeti Csaba – és az már az első kilenc után körvonalazódott, hogy rajtuk kívül más nem is fog tudni beleszólni az első helyért folytatott küzdelembe.

 

 

Az éllovas Nazsi minimális előnye már az 1. szakaszon elfogyott, amit mind Szigeti Csaba, mind Hahn Roland birdiezni tudott, de egészen a 10-esig fej-fej mellett haladt a három versenyző, még ha voltak is mindannyiuknak rosszabb periódusai. Hahn Roland például a 6-oson vízbe drive-olt, a következő szakaszon pedig három putt miatt ütött bogeyt, ám a 8-ason egy nagyszerű birdie puttnak köszönhetően parral fordult.

 

Akárcsak Nazsi, aki az első kilencen egyetlen hibát vétett – a rövid par négyes 7-esen bunkerbe drive-olt, onnan aztán csúnyán átütötte a greent és a part sem tudta menteni. Szigeti Csaba sem úszta meg egy látványos hiba nélkül a játékot, ő a 8-ason shankelt vízbe, de a drop után gyönyörűen mentett bogeyra. A rossz ütés és a korábban kihagyott birdie puttok kicsit mégis megzavarták a Highland vezető oktatóját, aki a 9-esen balra, a fák közé drive-olt, de rövidjátéka itt is kisegítette, egy nagyszerű chipnek köszönhetően hozta a part.

 

Kilenc szakasz után tehát mindhárman paron álltak, ami azt jelentette, hogy Nazsi őrizte egy ütés előnyét összesítésben. A hátsó kilenc is úgy kezdődött azonban, mint az első, Szigeti Csaba és Hahn Roland is birdiet ütött a 10-esen – utóbbi ráadásul bechippelt. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a 11-esen Nazsi a kezdő ütését olyannyira jobbra ütötte, hogy az határon kívül ért földet, ráadásul negyedikre sem sikerült a greenre ütnie, a tripla bogey miatt pedig olyan hátrányba került, amit nem tudott már ledolgozni.

 

Az utolsó hét lyukon a fiatal Roland és a rutinos Csaba fordulatos csatát vívott a győzelemért: a 12-esen Roland, a 13-ason Csaba ütött birdiet, így továbbra is egyformán álltak. A 14-esen ráadásul ugyanúgy balra drive-oltak, de a pitch Rolandnak sikerült jobban, aki újabb birdiejével megint vezetést szerzett. A végjátékban azonban többet hibázott, mint tapasztaltabb ellenfele: a 15-ösön jó bunkerütés után másfél méterről rontott par puttot, míg a 16-oson rövid chip után mintegy két méterről.

 

 

Ez utóbbi szakaszon Szigeti Csaba chipje is leakadt, épp csak felment a greenre a labdája, és bár biztató puttot ütött, ő is bogeyzta a lyukat, vagyis még mindig döntetlen volt az állás az élen. A 17-esen mindketten fairwayre ütöttek, de Roland második ütése rövid lett, hosszú birdie puttja maradt, ami közel egy méterrel túlgurult a lyukon – mivel ezt követően Szigeti Csaba elsüllyesztette a nap legfontosabb puttját, már biztos volt, hogy ő fogja előnnyel kezdeni a 18-ast, ráadásul Roland a rövid par puttját is elhibázta, ami után két ütés hátrányba került.

 

Az utolsó lyukon egyikőjük sem hibázott már, a két biztos par pedig azt jelentette, hogy Szigeti Csaba, aki ma 68-at (-2-t) ütött, 139 ütéses összeredménnyel megnyerte a IV. Szuperbajnokságot, karrierje során harmadszor - rajta kívül csak Palanszki Benjamin tudta megnyerni a versenyt. A második helyen Hahn Roland végzett (141 ütés), míg az első nap legjobbja, Najati Amin lett a harmadik (142 ütés).

 

„Kritikus pont volt a 8-9. lyuk, bogeyt és a part is menteni kellett, de szerencsére a 10-esen vissza tudtam jönni egy birdievel, utána a hátsó kilencen végig megvoltak a lehetőségeim, de kevés puttom ment be. Köztudott, hogy alig van időm gyakorolni, a putt pedig az a része a játéknak, amivel napi szinten kellene órákat foglalkozni.” – mondta Szigeti Csaba, aki tizennégy greent ütött és harmincat puttolt ma.

 

„Tegnap is benne volt a score-omban a mínusz a játékom alapján, a puttjaimmal bajlódtam végig, de amikor kellett, az utolsó pillanatban beesett egy.” – tette hozzá a győztes. „Tudtam, hogy par alatt kell játszani, hogy reményeim legyenek, elégedett vagyok, hogy meg is tudtam valósítani. Roland is megnyerhette volna, nagyon jól játszott, a végén voltak hibái, úgy érzem, ma talán én voltam a jobb fejben.”